A mai reggel is a „korrektség” teljes megvonásával kezdődött.
Reggel mikor iskolába manet találkoztunk, hogy a gyermekeinket átadja számomra közölte a gyerekekkel (persze úgy, hogy igazából azt én halljam) miszerint délután késni fog, mert már most is késésben van.
Ez annyit jelentett számomra, hogy ismét nem a korrekt váláson gondolkodik.
(Ugye több mint 20 éve ismerem.Minden rezdülésével tisztában vagyok.)
Mit ad isten, amit nélkülem összekészített hivatalos papíroknak nyoma veszett a lakásban.
Miért is lennének ott?
Nem kellett kutakodnom, hiszen tudtam mi merre van.
Ezek után rákérdeztem telefonon, hogy miért csak félvállról közli a gyerekekkel és velem, hogy késni fog?
Miért néz hülyének engem és a gyerekeket?
Sőt elárultam tudom, hogy megy az ügyvédhez is.
Erre ő felháborodottan közölte, hogy miért kéne beszámolnia a beosztásáról hiszen én sem teszem.
Igaz én kérem tőle hetek óta, hogy írja be a naptárba vagy közölje, hogy mikor tud Ő lenni a gyermekekkel.
Hát most sem tudta megmondani, hogy mikor végez az ügyvédnél, csak annyit hogy a hivatalban a hiányzó dokumentumot már kikérte. (ami mellesleg szem elött van az előszobai polcon)
De miért is lenne számára a válás egy közös utolsó döntés? Ő az aki meg akarja mutatni, hogy most is csak az lehet amit ő akar.
Mint a munkahelyén.
Apropó: milyen vezető is az aki a saját érdekeit szem elött tartva inkább a saját édesanyját is kirúgja mondva csinált indokkal?
Hát igen, valahogy ezt próbálja most a családdal is kivitelezni. Apát kirúgni, mintha a család is egy munkahely lenne.